Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Állatkertek képes leírás - Gyermeknapi programok, tippek, ötletek egy helyen.tlap.hu
részletek »

Állatkertek - Gyermeknapi programok, tippek, ötletek egy helyen.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: gyermeknap-gyerek.tlap.hu » Állatkertek
Keresés
Találatok száma - 8 db
Budakeszi Vadaspark

Budakeszi Vadaspark

Vadaspark története 1992-től. A Budapesti Erdészet kiterjedt közjóléti feladatkörrel, évtizedes parkberuházási és üzemeltetési gyakorlattal felvértezve, integrálta tevékenységébe a Vadaspark működtetését. Ennek a sajátos bemutató- és kirándulóhelynek az üzemeltetésében a szervezeti változások után, a rövid távú fejlesztési elképzelésekben a legnagyobb hangsúlyt a gyermek korosztályú látogatók sokoldalú kiszolgálására helyezték. Balszerencsés eseménye volt ennek az időszaknak az alig több mint tízéves fogadóépületet elhamvasztó tűzeset 1995-ben. A sokoldalú támogatással, szinte azonnal elkezdett építkezés nyomán a következőkben új iroda-, oktató-, kéziraktár-helyiségek segítették a munkát, és biztosítottak helyet a programoknak, valamint az oktatásnak. A tanulók szervezett fogadása a budakeszi Virág-völgyben átalakított fűrészüzemi épületből végleg áthelyeződött a vadasparki bázisra. Az oktatás és az ismeretterjesztés programjainak összeállításában, szervezésében - a külső intézményekkel, egyesületekkel együttműködve - kimagasló tevékenységet fejtett ki a Vadaspark akkori vezetője. A fejlesztés és az üzemeltetés korábbi, meghatározóan központi költségvetési forrásai az 1990-es években fokozatosan csökkentek. Az igényeknek megfelelő folyamatos üzemeltetéshez az évtized közepétől a Fővárosi Önkormányzat és a vagyonkezelő nyújtott eseti támogatásokat.

Fővárosi Állat- és Növénykert

Fővárosi Állat- és Növénykert

Épülünk, szépülünk. Az írott és elektronikus sajtó híreiből, vagy akár honlapunk korábbi híradásaiból mindenki tudhatja, hogy megújul a Nagy-tó és a Sziklakert, illetve az egykori Bölényház és Zsiráfház is. A megújuláshoz persze építkezésre, kivitelezési munkálatokra is szükség van, amelyek átmeneti kellemetlenségeket jelenthetnek a látogatás során. Arra törekedtünk azonban, hogy a látnivaló, az élmény ne legyen kevesebb, és az érintett fajokat - esetleg a kert más pontján kialakított ideiglenes helyeken - látni lehessen ... A világ legritkább oroszlánjai Budapesten: Mától láthatja a közönség Állatkertünk indiai oroszlánjait. Az oroszlánok ezen alfaja igazi ritkaságnak számít, hiszen az indiai oroszlánok összes egyedszáma alig néhány százra tehető. A kritikusan veszélyeztetett nagymacskából összesen 238 egyed él állatkertekben, 43 különböző helyen. Magyarországon kizárólag Budapesten láthatják őket a látogatók ... Újabb majomkölyök az Állatkertben: Csilla és Maboa majmok!

Győr - Xantus János Állatkert

Győr - Xantus János Állatkert

Az első állatkert jellegű intézmény Győrben, 1962-ben a Püspökerdőben az Erdészet fatelepe mellett létesült. A vadaspark a Mosoni-Duna árterén jött létre, abból a célból, hogy a hazai nagyvad-fajokat és ragadozókat bemutassa. Látható volt még a barna medve is. 1966-ig működött az Erdészet intézménye, elbeszélések szerint jelentős látogatottsága volt, ám pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Működésének az 1966-os árvíz vetett véget. Az állatok egy része elpusztult, néhányat pedig magánházakhoz telepítettek. Az szomorú eseményt követően született meg az elhatározás, hogy Győrben is létesüljön egy új állatkert. A Győr Városi Tanács VB elhatározásából 1967. május 1-én adták át a Május 1. Kultúrparkot. A park két részből állt: Vadasparkból és Vidámparkból. A Május 1. Kultúrpark önálló költségvetési intézményként működött 1986 végéig. A Vadaspark fő célja a hazai vadon élő és az őshonos háziállatok bemutatása és az ismeretterjesztés volt. A hetvenes évek közepén a gyűjtemény egzotikus fajokkal bővült és tíz év elteltével a Vadaspark állatkertté alakult át. 1987. január elsejével megszűnt a Május 1. Kultúrpark és több intézmény összevonásával megalakult a Szabadidő és Sportközpont. Az állatkert fejlesztése folytatódott. A bemutatott fajok száma nőtt. 1988-ban megépült az Akvárium és terráriumház.

Jászberényi Állat- és Növénykert

Jászberényi Állat- és Növénykert

A Jászberényi Állat- és Növénykertet a valamikori LEHEL hűtőgépgyár hozta létre. A létesítmény 1979-ben a gyereknapon nyitotta meg kapuit, akkor még kultúrpark néven. A kezdeti időben főleg különböző díszbaromfi féléket, nagytestű patásokat mutattak be, de a kiállításban különböző majmok is helyet kaptak. A 4,5 hektáros területen az állatkert és az arborétum élesen elkülönült egymástól. Az állattartó helyeket vasrácsok, beton és vonalzóval rajzolt, mértani elrendezés jellemezte. A megnyitást követő években az állatkert nagy népszerűségnek örvendett, de komoly beruházásokra, fejlesztésre sokáig nem került sor, ez idő alatt a kert elöregedett, évről-évre csökkent a látogatók száma. A kilencvenes évek második felében az állatkert felszámolásának gondolata is felmerült. Fordulatot jelentett az új tulajdonos Jászberény Város Önkormányzatának döntése, mely szerint az állatkertet a város megtartja és lehetőségeihez képest megpróbálja megújítani. A fordulópontot az állatkert 20 éves évfordulója jelentette. Addigra elkészült egy új kifutórendszer a tigriseknek és oroszlánoknak. Érdekes elképzelés szerint közös kifutóba kerültek a medvék a farkasokkal és sok más újdonság is elkészült. Jelenleg állatkertünk az állatok természetszerű bemutatásán túl az oktatást tekinti fő feladatának. Szeretnénk, ha látogatóink sok új élménnyel gazdagodnának.

Miskolci állatkert és kultúrpark

Miskolci állatkert és kultúrpark

Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983. óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert. Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy 1355-ben már királyi vadaskert működött a Csanyik-völgyben. A lakossági összefogással létrejött állatkertünk a legrégebbi múltra visszatekintő állattartó hely hazánkban. 21 hektáros gyertyános-tölgyes elegyes erdőben helyezkedik el, mely közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz. Területünk ízelítőt ad a Bükk-hegység gazdag növényvilágából. Jelenleg közel 150 állatfaj több mint 700 egyedét mutatjuk be, egyaránt láthatóak a hazai fauna képviselői és egzotikus állatfajok is: hiúzok, párducok, szurikáták, struccok, szarvasok, majmok, papagájok, háziállatok, a már név szerint ismert Gabi medve és Zénó tigris. Magyarországon csak nálunk láthatóak kulánok, rhesus-majmok, de ritkaság a gereza-pár is. Az állatkertek legfontosabb feladatai (fajmegőrzés, természettudományos ismeretterjesztés)során arra törekszünk, hogy szórakoztatva neveljünk és közben az állatokkal való kapcsolatteremtést is biztosítsuk. Céljaink és az elmúlt év változásai is a közelebb az állatokhoz, közelebb a természethez mottót tükrözik: az új rács nélküli kifutók, a testközeli férőhelyek, az élő állatbemutatók, a látványetetések is ezt hivatottak szolgálni.

Sóstó Zoo

Sóstó Zoo

A látogatók nagy örömére, átadásra került az esőerdő ház. A Zöld Piramis első megállójánál az Ócenárium fogadja a vendégeket több száz hallal és az emberek feje fölött úszkáló cápákkal. A komodói sárkány párral folytatódik a séta, majd a páncélos krokodilok, és a Félelem Barlangjának lakói igyekeznek bemutatkozni. A soklábúak okozta borzongásból a népes orángután család mindennapi ügyei, zökkenti ki a vendéget. Az első és a második emeleten bemutatott állatokig izgalmas utakon érkezhet a vendég (kötélhídon, látványliften vagy akár lépcsőn), s míg ezt mind végigjárja még az sem kizárt, hogy a saját bőrén tapasztalja meg, milyen az esőerdők mélyén kitörő monszun... Megérkezett az orángután család a Nyíregyházi Állatparkba! A hollandiai Arnhemből 18 órai utazás után megérkeztek a borneói orángutánok Sóstóra. Ők az első főemlősök, akik birtokba veszik a Zöld Piramis kifutóit. A 6 tagot számláló család 3 hímből és 3 nőstényből áll. A népes majom családdal egy sziamang is érkezett, Finita jó kapcsolatban áll az orángután família minden tagjával, régóta együtt él velük. Ahogyan a közelmúltban Nyíregyházáról Hongkongba költözött orángután hím, úgy a most érkezett család is a tenyészprogram döntése alapján cserél lakhelyet.

Versegyházi medveotthon

Versegyházi medveotthon

Bemutatkozásképpen néhány adat a lakókról: Döme: Kamcsatkai barnamedve, hím. Az ócsai kutyamenhelyről került hozzánk 1998-ban, az elején kicsit tudott kutyául, néha nem értettük az akcentusa miatt, hogy mit akar, de mostanra teljesen kigyógyult. 1980 elején született, világos vörös színű, 600-650 kg. Rendkívül barátságos, a látogatók egyik kedvence. Ella és Bella testvérek, Románia területén születtek 1986-ban. A középbarna színű nőstények 1993-ban egy Jugoszláv állatkertbe, majd 1998-ban a veresi menhelyre kerültek. A mérlegen egyenként 250 kg-ot nyomnak. A képről Bella lemaradt, pedig nagyon igyekezett... Kotya: európai barnamedve, Ukrajna területén született 1992-ben. Mutatványos medvének használták, de ma már nem tud átugrálni karikákon. Borzasztó rossz körülmények között élt, onnan 1999-ben egy nemzetközi állatszervezet elkobozta és a menhelyre került. Középbarna színű, 250 kg-os hím. És nagyon szégyenlős, sajnos még nincs róla használható képünk, de igyekszünk ezt a hiányt mihamarabb pótolni. Maci Erdélyi barnamedve, hím. 1976-ban született Kárpátalján, sötétbarna színű, hat hónapos kora óta Magyarországon él. A 'papamaci', ahogy mi hívjuk 1998 óta a menhely lakója, az egyik alapító. 300-350 kg körüli, jámbor, minden medve barátja. Brumi: 1980 körül született hím egy Jugoszláv állatkertből került Magyarországra. Egyike a legnagyobb maciszínészeknek.

Veszprémi Állatkert

Veszprémi Állatkert

Több mint ezer évvel ezelőtt, amikor őseink vándorlásai véget értek, a letelepedés, majd az államalapítás csak kemény harcok árán történhetett meg. Első királyunk, Szent István, a régi világot jelképező pogányokkal Veszprém közelében ütközött meg. A legenda szerint Koppányt, a pogány vezért is itt, egy sziklás, erdős völgyben fejeztette le. Azóta a völgyet Fejes-völgynek nevezik. Az elmúlt évszázadokban a Fejes-völgy még vadon volt, ám amikor a város terjeszkedése megindult, kinevezték szeméttelepnek. A század elején kiirtott tölgyek helyére, a mészkősziklás völgy mindkét oldalára feketefenyőt telepítettek. Sok évvel ezelőtt végre megszületett egy régen várt döntés, miszerint az egykori szeméttelep helyén felépítik hazánk második állatkertjét. Megalkották az első terveket, elkészültek a térképek, megindult a levelezés és megmozdult az egész város. Jöttek nők és férfiak, fiatalok és idősek dolgozni, részt vettek katonák, egyetemisták, gyerekek a munkálatokban. Szakmailag nagy segítségünkre volt a budapesti állatkert, ahonnan sokféle ajándékállat érkezett. Öt hónapig tartó, kemény munka után, 1958 augusztus másodikán, szerda délután lehullott a nemzeti színű lepel arról a székely kalotaszegi kopjafáról, mely a nagy Afrika-kutató, vadász és vadászati szakíró, Kittenberger Kálmán emlékét idézi.

Tuti menü